Törökkanizsa

Ez a bejegyzés szintén elérhető: English (angol)

Novi Kneževac

Neve a szláv Knezaha szóból származik, mely olyan helyet jelent, ahol valamely kenéz székhelye volt. A település határában őskori és népvándorláskori leleteket is találtak. A hunok után a történelem vihara még sok népet sodort erre a vidékre. A Gesta Hungarorum szerint Árpád vezér 896-ban három hadvezért küldött Bánát elfoglalására, akik Kenesnél keltek át a Tiszán, ami a mai Törökkanizsa. Szent István idejében Révkanizsán volt a királyi sóraktár, ami nagy szó volt abban az időben, mert a só a keresett árucikkek listáján szerepelt. A mohácsi vész után török uralom alá került. A törökök kiűzése után kezdték a helységet Török-Kanizsának nevezni. 1718-ban Török-Kanizsát a csanádi kerületbe, 1779-ben pedig Torontál vármegyébe kebelezték. Törökkanizsa magyarsága teljes egészében szegedi eredetű. A lakosság letelepedése nem egyszerre történt, sokan a szomszédos Budzsák gányófaluból költöztek ide, de Firigyháza lakossága is itt kötött ki, amikor az a földesúri önkény következtében megszűnt.