Kiskunmajsa

Ez a bejegyzés szintén elérhető: српски (szerb)

A község nevének legkorábbi előfordulása Zsigmond király 1436-ban kelt oklevelében található, amelyben a király megerősítette Mayossa Tóth Jánost örökségi jogon bírt kapitányságában és szabadságában. Az okiratok szerint Majsa jelentős és virágzó, kun előkelőségeknek is otthont adó birtokközpont volt. A középkori falut 1543-ban pusztította el a török. Podhradszky György főkapitány 1742-ben Tószegről negyvenegy családot telepített ide, akik azonban az éhínség miatt még abban az esztendőben eltávoztak, helyükre Üllésről érkeztek palóc származású telepesek. Később a tószegiek egy része, huszonhárom család is visszatért. A 19. század első évtizedeire Majsa gazdasági fejlődése tetőpontjára érkezett. A lakosok száma meghaladta a hétezret, így 1837-ben mezővárossá nyilvánította V. Ferdinánd király. Majsa 1918-ban megvásárolta Kömpöc pusztát az Egri Káptalantól, a vagyontalanok földhöz juttatása céljából. Népessége 1940-ben érte el a legmagasabb számot 18282 fővel. Majsát 1970-ben nagyközséggé nyilvánították, egyúttal a kiskunfélegyházi járástól a kiskunhalasihoz csatolták, ezt követően 1984-ben – a járások megszüntetésekor -városi jogú nagyközséggé vált, majd 1989-ben városi rangra emelkedett. Lakói elsősorban mezőgazdasággal foglalkoznak, de jelentős ipari létesítmények is találhatók a településen. A városmag utcahálózata mindmáig megőrizte korábbi eredetére utaló szabálytalanabb jellegét, míg köré később szabályosabb, mérnöki telekosztású lakóterületek települtek.

Lakóinak száma 11 707 fő.