Kategória nélkül @hu

2020.05.11.

Kiszombor

Zombor, Sombor A Maros bal partján fekvő település határa a 12. század óta lakott. A terület a Maroson szállított só és építőanyagok miatt a középkorban nagy […]
2020.05.08.

Földeák

Újföldeák Területe a 12. század óta lakott. Első említése Fyldyak néven 1332-ből származik. A Körös-Tisza-Maros közben, a békés-csanádi löszháton helyezkedik el. A Návay család 1729-ben lett […]
2020.05.08.

Ferencszállás

A török kiűzése után az Maros folyó bal parti részei a Temesi Bánság fennhatósága alá estek. A Kiszombor és Klárafalva által határolt, kincstári terület a 18. […]
2020.05.08.

Domaszék

1949-ig Szeged-Alsótanya közigazgatási területéhez tartozott, Feketeszél és Királyhalom határával együtt. A külterületi szállások építésére a 16-17. század óta van adat. A 19. század folyamán a határ […]
2020.05.08.

Deszk

Деска, Deska A Maros menti település első említése 1490-ből származik, neve valószínűleg személynévi eredetű. A terület a török hódoltság alatt elnéptelenedett. 1746-ban a Temesi Bánság temesvári […]
2020.05.08.

Csólyospálos

Csólyospálos a Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részén fekszik, a Kiskunmajsát Szegeddel összekötő műút mentén. A település első említése 1473-ból származik. Ekkor Csólyospuszta templommal bíró, önálló település […]
2020.04.23.

Zichyfalva

Plandište Nevét gróf Zichy Ferenc alapítójáról kapta. Első lakói az 1789-ben Grabácról, Tózsombolyáról, Nagyjécsáról, Kisjécsáról, Kiskomlósról ideköltözött német családok voltak. A történelem viharai során több elnevezése […]
2020.04.23.

Ürményháza

Jermenovci Nevét Ürményi Ferenc temesvári kincstári jószágigazgató tiszteletére kapta, az ő kezdeményezésére 1817 márciusában a Mária Terézia-csatorna (ma Duna–Tisza–Duna-csatorna) jobb partján elterülő kincstári birtokra Majsáról, Apátfalváról […]
2020.04.23.

Udvarszállás

Dobričevo Udvarszállás a dél-bánsági szórványmagyarság egyik legdélebbi települése. Az anyakönyvek tanúsága szerint a települést 1822-ben alapították, s első telepesei bánáti német földművesek voltak. 1833-ban gróf Bissingen […]