Tázlár Soltvadkerttől délre elterülő, rendkívül gyenge talajadottágokkal rendelkező település. Tázlár puszta a 18. században a Wattay-család birtoka volt. Az 1830-as években a pusztán 20 római katolikus, […]
A község nevének legkorábbi előfordulása Zsigmond király 1436-ban kelt oklevelében található, amelyben a király megerősítette Mayossa Tóth Jánost örökségi jogon bírt kapitányságában és szabadságában. Az okiratok […]
Forráskút tipikus alföldi homokhátsági tanyás település. A Szegedet és Kiskunmajsát összekötő műút mentén terül el, Szegedtől 23 km-re. A terület 1950-ig Kiskundorozsmához tartozott. Az Alsókiskunság legkeletibb […]
Zsombó a Kiskunmajsát Szegeddel összekötő műút mentén terül el, Szegedtől mintegy 15 kilométerre. A Zsombó elnevezés a vizenyős, zsombékos területre utal. Fontosabb határrészei: Bába-dűlő, Lápostó-dűlő, Márták-dűlő, […]
Szentiván A Tisza-Maros szögben fekvő település története során többször elpusztult majd újranépesült. A török hódoltság utáni újratelepítése az 1730-as években történt. Az első lakók többségében szerb […]
Szank az Alsó-Kiskunsághoz tartozó, kun eredetű település. Első írásos emléke 1451-ből, „Zank szállása” néven említi, mely templommal rendelkező település volt. A török hódoltság ideje alatt teljesen […]
Kübeckháza A községet 1844-ben telepítették, a Szőregi uradalom biztosított házhelyet az ideérkező szeged-alsóvárosi dohánykertész bérlőknek. A telepítés előtt területén több kis falu osztozott: Porgány, Budzsák, Óbéba. […]
Kömpöc az Alsó-Kiskunsághoz tartozó települése. Nevét „Kempetz” nevű kun vezérről kapta. Önálló templommal rendelkező település volt. A Templom-domb ma is megvan, a környékén ma is számos […]
A Maros bal partján fekvő község környéke a bronzkor óta lakott terület. A falu a honfoglalás kora óta áll fenn, a 13. században Varsányitófalu néven volt […]